 |
| Te harcolhatsz, én inkább menekülök. |
A stressztől fáj a hátad vagy a fejed? Esetleg állandósult a magas a vérnyomásod és ezt összefüggésbe hoztad az állandó munkahelyi vagz magánéleti stresszel? Igen ez mind lehetséges, sőt, sokkal több. A stresszhormonok megváltoztatják alapvető életfunkcióinkat, mint vérnyomás, vercukorszint, metabolizmus, és más hormonok, ösztrogén, tesztoszteron, pajysmirigyhormon, stb. termelése.
Mégis, igazából nem mindegyik fajta stressz okoz hormonális problémákat, és abból származó egészségügyi gondokat.
A testi reakciók alapján kétféle stresszmechanizmust különböztetünk meg, akut, hirtelen fellépő, és krónikus, azaz hosszan tartó stresszt. Másképp reagál a testünk mindkéttőre.
A testbeli kommunikációt hormonok segítségével bonyolítjuk. Hormonok teszik lehetővé az egymástól távoli szerveink számára, hogy egymásnak információt tudjanak küldeni. Például, mikor az agyunk úgy találja, hogy több tesztoszteronra, ösztogénre vagy progeszteronra van szükségünk, küld egy adag erre tervezett hormont a petefészkeknek vagy heréknek, és ha minden rendben, a petefészkek és herék nekiállnak a termelésnek. De hasonló módon zajlik a kálcium csontokba való beépitese vagy akár a jóllakottság érzet kialakulása.
Ezért a hormonokat kémiai üzenetszállitóknak hivjuk.
Rengeteget foglalkozunk a stressz káros hatásaival, de igazából mig az akut nem, a krónikus stressz okozza a hosszú távú problémákat. Akut stresszreakció akkor jelentkezik, ha hirtelen veszélyben érezzük magunkat. Olyan veszélyben, amire nincs kész megoldásunk. Ekkor a hipotalamusz a hipofizist kihagyva aktiválja a szimpatikus idegrendszert, és adrenalin termelés rendel el a mellékvesétől. Arra készteti, hogy halasztást nem tűrve adrenalint pumpáljon a vérbe, minek hatására magunkat meghaladó képességekkel el tudunk szaladni vagy fel tudjuk venni a harcot a vélt vagy valós támadóval ("Fight or Flight" reakció). Ez egy gyors lefolyású folyamat, ritkán okoz maradandó károsodást.
Sajnos manapság a fenyegetettség érzése elől nem igen tudunk elszaladni, és elpusztitani is egészen kivételes esetben lehet az agresszort. Ekkor áll be a riadókészüktség, mint tartós állapot. Ekkor lesz a stressz krónikus. A test további készleteit kell mozgósitanunk a közdelemhez, amire a kortizol nevű stresszhormon képes.
A kortizolt egy megfontoltabb, több lépcsős folyamat során termeljük, aminek során már a hipofizis is szerepet játszik Ezt hivják HPA axisnak (hipotalamusz, pituitary=hipofizis, adrenal=mellékvese axis). A HPA axis a krónikus stresszre való reakciónk során aktiválódik, és a mellékvesékből alapvetően a kortizol hormon termelését és kiáramlását eredményezi.
A kortizol egy alfa hormon.
Sok-sok életfunkció és további hormon termelése fölött van hatalma.
Igy az immunrendszer, működését lassítja, a vérnyomást emeli, a vércukorszintet emeli, továbbá a kortizol szint emelkedését röviddel tesztoszteronszint emelkedés követi, majd leblokkolja az ösztrogén, a növekedési hormon, a melatonin, és a pajzsmirigy hormonok termelését.
A kortizol hosszan tartó magas szintje tápanyaghiányokhoz vezet, mint B vitaminok és bizonyos aminósavak hiánya, melyek nélkül az agy nehezebben termel szerotonint, norepinefrint és dopamint , az úgynevezett boldogsághormonokat.
Mindez hosszú távon pedig depresszióhoz, a deréktájéki zsirpárnák épités, éhez pajzsmirigy rendellenességekhez, menstruációs zavarokhoz, terméketlenséghez, magas vérnyomáshoz és rendszeres fertőzésekhez vezet.
Nem biztos, hogy el tudod kerülni a krónikus stresszt okozó stresszorokat, de próbáld meg a rájuk való reakcióidat korrigálni.
Rengeteg természetes lehetőség áll rendelkezésedre.
Ezeket taglaljuk ebben a blogban, igyekszem minden héten egy-egy újdonsággal szolgálni.
FaceBook oldalunkon már sok rövid, egyszerű fizikai gyakorlatot mutattam. Kövesd az oldalt, és csináld velem a gyakorlatokat:
Comments
Post a Comment